AJÁNLÓ
 
15:15
2013. 01. 15.
Az előző bejegyzés a személyi kölcsönökkel foglalkozó cégekkel foglalkozott, és említettem,...
A bejegyzés folyatódik
 
15:15
2013. 01. 15.
Minden hitelfelvevő jogos igénye, hogy a hitelügylet teljes hosszában korrekt és méltányos...
A bejegyzés folyatódik
 
15:15
2013. 01. 15.
Hiteligényléskor számos dokumentumot kell kitöltenünk, amelyek igazolják jövedelmi helyzetünket,...
A bejegyzés folyatódik
 
15:15
2013. 01. 15.
A hitelfelvétel során a pénzintézetek ellenőrzik, hogy megfelelünk-e a felvételhez szükséges...
A bejegyzés folyatódik
 
15:15
2013. 01. 15.
Miről is van szó? 2012-ben a kormány az irreálisan drága hitelek megfékezése érdekében...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mielőtt belekezdenék az előtörlesztési lehetőségekről szóló blogbejegyzésbe, az egyik hozzászólásra reagálnék.

Előző bejegyzésemben a Magatartási Kódexről beszéltem, amihez az infókat a PSZÁF honlapjáról szedtem. Viszont egy hozzászóló jelezte, hogy szerinte azóta változott a helyzet: szerinte a Kódex számos rendelkezését, köztük az alapelveket ma már a Hpt. is rögzíti, tehát minden, a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatóra érvényes. 

A hozzászólással kapcsolatban két pontosító megjegyzésem lenne: egyfelől, hogy a Hpt-be a Kódexből csak az egyik fejezet („III. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok”) rendelkezéseit emelték be, azt is csak részben. Ez azonban csak a Kódex egyik fejezete (annak is csak egy része); a többi 4 érdemi fejezet csak azokra kötelező, akik csatlakoztak a Kódexhez, és a betartását is csak a csatlakozott intézmények esetében lehet számon kérni.

Másfelől ezek a szabályok csak azon pénzügyi intézményekre nézve kötelezőek, akik fogyasztóval kötnek kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést.

Azaz nem minden, a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatóra nézve kötelező a Kódex. Köszönöm a hozzászólást azért!

És most a törlesztési lehetőségekről!

Korábban már volt szó róla, hogy milyen módokon lehet a hiteleket törleszteni. Mai bejegyzésemben azonban arról lesz szó, hogy milyen lehetőségeink vannak akkor, ha hitelünktől véglegesen meg szeretnénk szabadulni. Azaz visszafizetnénk az egészet, még a futamidő lejárta előtt.

Ilyen esetben a hitelező kamatbevételtől esik el, hiszen az összeg nem a teljes futamidő végéig kamatozik, csak a végtörlesztés időpontjáig. Ezt a legtöbb hitelező nem hajlandó teljes egészében lenyelni, ezért az előtörlesztéseket különböző díjakkal, plusz költségekkel terhelik meg. Szerencsére ennek összege a 2010. március 1-e után kötött fogyasztói hitelszerződéseknél már maximálva van: ez nem jelzáloghiteleknél alapvetően fél-egy százalék, a még hátralévő futamidőtől függően (kivéve, ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal szeretnénk kétszázezer forintot meg nem haladó összeget törleszteni; ez ugyanis ingyenes).

A Provident esetében ingyenes az előtörlesztés, tehát nincs előtörlesztési díj vagy nem annak nevezett, de az előtörlesztés miatt fizetendő költség. A Cofidisnél az aktuális tartozásunk összegét szintén egyben, bármilyen díj vagy költség nélkül befizethetjük a szolgáltatónak, és elköszönünk egymástól, mivel a Cofidis hitele hitelkeretként működik. Ennek köszönhetően a teljes előtörlesztést köszönhetően újra lehívhatunk összegeket a hitelkeret terhére, és folytathatjuk a törlesztést – persze ezzel a lehetőséggel nem muszáj élnünk.

Ez az eljárás egyébként a folyószámlahitelhez hasonlítható, hiszen ott is nullázhatjuk tartozásunkat akár egyetlen átutalással, és nem kell emiatt plusz díjakat megfizetnünk.

A bankokról általában elmondható, hogy az előtörlesztésnek külön díja van. Ez bankonként, hitelintézetenként változó nagyságrendű.

Az előtörlesztés költségei általában függnek attól is, hogy mikor kívánunk élni a lehetőséggel. Ahol az előtörlesztési díjat az előtörleszteni kívánt összeg százalékos függvényében határozzák meg, ott értelemszerűen sokkal olcsóbban megússzuk, ha a futamidő végefelé törlesztünk, mintha egyből a hitel felvétele utáni hónapban szeretnénk visszafizetni az egész összeget.

Más pénzintézeteknél előfordulhat, hogy (a 2010. március 1-ét megelőzően kötött szerződéseknél) egy fix összeget határoznak meg költségként. A 2010. március 1-e előtt kötött fogyasztói hitelszerződéseknél, ahol nincs törvényi szabályozás az előtörlesztés költségeire, különösen érdemes a végtörlesztés kezdeményezése előtt pontosan rákérdezni, hogy milyen költségekkel fog ez járni, hiszen nem biztos, hogy végtörlesztési díjnak fogják nevezni azt a pluszköltséget, amit ki kell majd fizetnünk. Lehet ez különeljárási díj, kezelési költség vagy bármi más, a lényeg a kreatív szóhasználat.

A költségek megismerése után pedig mérlegeljük, hogy megéri-e biztosan előtörleszteni, hiszen előfordulhat, hogy ha a hirtelen ránkmaradt összeg (amiből előtörleszteni szeretnénk) lekötésével vagy akár párnába rakásával is jobban járunk hosszú távon az előtörlesztés költségeinek kifizetéséhez képest. Ez nem azt jelenti, hogy a lekötéssel több kamatot kapunk, mint az előtörlesztés költségei, pusztán azt, hogy kisebb mínuszt könyvelhetünk el pénzügyeinkben.

De a legjobb az, ha a hitel felvétele előtt már tisztába tesszük a dolgokat, és megnézzük, hogy mik az előtörlesztés kondíciói. 4-5-6 éves futamidőnél már számolhatunk azzal, hogy az utolsó évekre megunjuk a hitelt, esetleg extra összeghez jutunk, és úgy érezzük, itt az ideje megszabadulni a havi tehertől. Tehát a tanulság itt is a szokásos: hitelt mindig csak úgy vegyünk fel, hogy előre tudakozódunk a lehetőségekről és kondíciókról – így nem érhetnek minket meglepetések.

0 Komment
0 Reblog
A blogot a Cofidis Magyarországi Fióktelepe támogatja.

Hitelesen

A hitelt lehet nem szeretni, de akár szeretni is (vagy legalábbis nem ellenségként tekinteni rá). Hogy mi kell az utóbbihoz? Körültekintés. Nézzük, mit várhatunk a hitelektől. A szerző nem gazdasági- vagy hitelszakértő, csak egy ember, hitelekkel.

Hirdetés

Utolsó kommentek