Hitelesen

A hitelfelvétel során a pénzintézetek ellenőrzik, hogy megfelelünk-e a felvételhez szükséges feltételeknek, tehát hogy bevételeink elegendőek-e a hitel folyamatos törlesztésére, anélkül, hogy az háztartásunk költségvetését túlzottan megterhelné. A hitelintézetek a Magatartási Kódex (lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex) elfogadásával vállalják, hogy a hitelnyújtás során az ügyfeleik érdekeit is szem előtt tartják.

A felelős hitelnyújtás a pénzintézetek és az ügyfelek közös érdeke is.

A felelős hitelnyújtó nemcsak saját maga irányába felelős, hanem ügyfelei irányába is. Ennek legfontosabb része, hogy ügyfelei anyagi helyzetüknek megfelelő nagyságrendű hitelt kaphatnak csak, amit havi rendszeres és igazolható bevételeikből tudnak fedezni. Egy 2010-es kormányrendelet alapján pedig egyenesen tilos hitelt nyújtani kizárólag a hitelkockázati fedezet (pl. ingatlan) figyelembevételével.

Azonban emellett fontos szempont, mi történik azzal a hitelfelvevővel, aki önhibáján kívül olyan helyzetbe kerül, hogy a hitel törlesztése a továbbiakban nehézséget okoz neki.

Ezekre az esetekre találták ki a hitelfedezeti biztosítást – hogy baj esetén a biztosító fizessen a biztosított helyett.

Napjainkban a hitelpiac változásai miatt egyre elterjedtebb ez a biztosítási forma, hiszen segít a bizonytalanságok kiküszöbölésében. A hitelintézetek általában kötnek valamely biztosítóval egy csoportos hitelfedezetei biztosítási szerződést, amelyhez az ügyfelek biztosítottakként csatlakozhatnak. Ez a biztosítási forma általában nem jár automatikusan a hitelek mellé – tehát számos esetben külön biztosítási díj ellenében kell igényelni, amelynek mértéke általában igazodik a felvett hitel nagyságrendjéhez és futamidejéhez. Más esetekben viszont a hitelt csak a biztosítás megkötése mellett igényelhetjük.

A biztosítási díj valahol a törlesztőrészletet növeli, valahol pedig a futamidőt hosszabbítja meg, kinek mi a szimpatikusabb.

A hitelfedezeti biztosítások feltételeit vagy a hitelintézet Általános Szerződési Feltételei között, de gyakrabban egy külön, a biztosítótól származó Általános Szerződési Feltételekben találhatjuk meg. A biztosítási események köre választható vagy fix, de a legggyakrabban az alábbiak bekövetkezte esetén kaphat a biztosított térítést: halál, rokkantság, táppénz, munkanélküliség.

A biztosító kifizetés előtt mérlegeli, hogy a biztosított felelőssége megállapítható-e az eseményben, így például hiába csatlakozott valaki biztosítottként a csoportos hitelfedezeti biztosítási szerződéshez, amely halála esetén automatikusan kifizette volna a hátralékot, részegen okozott közlekedési balesetből eredő halál vagy öngyilkosság esetén a biztosító nem fog fizetni. Érthető, hogy miért nem.

Ugyanígy, ha a munkanélküliség azért következik be, mert a munkavállaló felmondott vagy közös megegyezéssel váltak el a felek, akkor nem fizet a biztosító, hiszen a biztosított döntése volt a munkaviszony megszüntetése.

A hitelfedezeti biztosítás tehát biztosíték a hitelfelvevőnek, hogy nehéz időkben a hitelkötelezettségek nem súlyosbítják helyzetét, valamint biztosíték a családnak, hiszen ha történik valami szerencsétlenség az adóssal, akkor nem őket fogja terhelni a hátrahagyott hitelösszeg.

A biztosítás díját általában a havi törlesztőrészlettel együtt kell befizetni, nem szükséges külön foglalkozni vele.

Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy lehetőség szerint érdemes mindig élni a hitelfedezeti biztosítás lehetőségével. Sosem tudhatjuk, mikor történik olyan váratlan esemény, amikor nagy könnyebbséget jelent a biztosító segítsége. A kellemetlenségekhez mérten viszont általában elenyésző a hitel havi részletéhez képest a biztosítási díj!